12.rész Másik énem

Edit

Hatalmasat nyeltem mikor beléptünk a szórakozó helyhez, legszívesebben haza mentem volna vissza a takarom alá sírni. Luca azonnal a bár pulthoz rángatott és belém diktált vagy 3 teqilát, ami azonnal a fejembe is szállt mivel ez elmúlt 3 napban nem igazán ettem sokat. Még egy koktél után már merész táncot lejtettem a tömegben, tényleg jól este kiszabadulni a szobából és most hogy már bódultságban lebegek, egyszerűen tökéletes. Meleg kezek érintették a derekam, mire csak még jobban ráztam magam.
- Brian vagyok, te?- hajolt a fülemhez, forró lehelete csiklandozta a nyakamat.
- Edit.- zúzósabb szám következett, mire Brian erősen magához húzott és így táncoltunk együtt tovább.
- Nincs kedved nálam folytatni ezt?- bólintottam, meg ragadta a kezem és a tömegen át vágva intettem Lillának aki a pultnál ült egy koktéllal. Kinti hideg levegő csípte a kimelegedett, izzadt bőröm, de Brian lakása közel volt. Utolsó gondolatom megint Áronon járt. Ha ő meg teheti akkor én is így egálban vagyunk.
                                               *                           *                        *
Reggel enyhe fej fájással keltem, de kellemes meglepetés volt, hogy amikor ki nyitottam a szemem már reggeli fogadott. Brian igazán figyelmes volt velem. Elmesélte, hogy eddig nem volt dolga sok egy éjszakás kalandban, de azoknál mindig leléptek a csajok még reggeli előtt, úgyhogy örül, hogy én maradtam.
- Mit szólnál egy kellemes sétához a parton?- segített fel a székből, mosolya  meleg volt, olyan kisugárzása volt mint a tipikus amerikai szomszéd fiúknak, túlontúl tökéletes.
- Persze, mehetünk.- bár nem hittem, hogy a parton való sétáláshoz megfelelő a magassarkúm. Ezt a problémát meg is oldottuk azzal, hogy egy homokos részen sétáltunk. Brian tényleg tökéletes, ahogy mesélt az életéről, minden annyira tiszta. Telefonom megcsörrent és én gondolkodás nélkül vettem fel.
- Edit?- megálltam mozdulat közben, Áron.- Nehogy letted, beszélnünk kell, kérlek.- hangja meggyötörtnek hangzott.- Tudom elrontottam, de...- azonnal a szavába vágtam.
- Elrontottad, igen nagyon is. Nem tudok megbocsátani, de már túl léptem ezen.- nem értem miért mondtam az utolsó mondatott, pedig nem kellet volna.
- Oh szóval ennyit ért s kapcsolatunk, hogy már tovább is léptél egy másik pasi ágyába.- düh és felháborodás vegyült a hangjában de ugyan ezek az érzések voltak bennem is .
- Nem, ezt most nem varod rám, itt csak te lehetsz hibás.- kiabáltam, Brian arcán meglepettséget láttam, de intettem hogy csak egy perc és újra vele vagyok.
- Ezzel azt akarok mondani, hogy most egyenlően állunk, mert mind...-magyarázkodott.
- Nem erről szó sincs, nem akarlak látni, ennyi az egész. Szia Áron.- végső búcsú volt.
                                                              *                  *                 *
Maradék hetet Brian társaságában töltöttem, de nem akartam tőle többet, mint bú felejtőt. Túl tökéletes volt én pedig inkább rossz fiús vagyok. Sajnáltam, hogy csakúgy kihasználtam, de neki egy tisztességes,szép lány kell majd.
- El se hiszem, hogy ilyen gyorsan vége lett.- nyújtózkodott Lilla mikor Budapesten leszálltunk a repülőről.
- Jaja, maradtam volna még egy kicsit. - lépet el mellemet Luca.- Oh.- hirtelen meg állt. Felnéztem ahova mind ketten néztek. Na ne, csak ezt ne. Áron.
- Beszélned kellene vele.- fordult felém Lilla, igaza volt, de nem akartam meg tenni.
- Tudom. - sóhajtottam.
- Akkor meg mire vársz.- lökött meg egy kicsit Luca, mire morcosan rá néztem, de elindultam Áron felé.
- Szia.- mosolygott, és még van képe mosolyogni, huuu de meg ütném.
- Szia.- válaszoltam dühösen.
- Szóval mivel nem engedted, hogy elmondjam eljöttem eléd. Arra gondoltam, mivel mindketten tettünk dolgokat míg nem voltunk együtt, mi lenne ha tiszta lappal kezdenénk?- elképedve bámultam.
- Ezt ugye nem gondoltad komolyan?- pedig de, lelehetett olvasni az arcáról.
- Tudom, hogy hibáztam, de nem vagyok hozzá szokva, hogy kapcsolatba legyek. Akkor elragadott a régi életem, de nagyon fontos vagy nekem, ahogy eddig senki. Nekem nehéz lesz kimondani azt a jelentős szót, de remélem tudsz rám várni addig.- tejes komolyság sugárzott az arcáról. Könnyek égették a szemem, azonnal a nyakába borultam, szenvedélyesen csókoltam és ő is engem, elégé hiányzott már. Tettünk rossz dolgokat, de mi mégis együtt kell hogy legyünk, ez a sorsunk.

11.rész Elválnak útjain

Edit

Csendben utaztunk haza fele a repülőn, mind a saját kis világunkban elmerülve, de nekem minduntalan ott lebegett egy kérdés, hogy siettünk ennyire? Mikor reggel Lilla meg jelent, hogy azonnal indulunk , még időm sem volt fel fogni az eseményeket. Rá akartam kérdezni, hogy mi van Travissel, de jobbnak láttam ezt a témát nem feszegetni, legbelül éreztem, hogy miatt a nagy sietség. Ha már a fiúknál tartunk, mégis mi van az enyémmel? Mióta el jöttünk csak kétszer beszéltünk, mert állítólag rengeteg munka össze gyűlt neki az elmúlt hetekben, nem mondanám magam gyanakvó típusnak inkább olyannak aki mindent bebeszél magának és jelen pillanatban is ezt teszem. Áron nem csal meg ezt érzem, de még is olyan rossz érzésem van. Földet érés után azonnal kezembe vettem a telefonom, de nem tárcsáztam. Mi van ha nincs is semmi baj és csak hülyét csinálok magamból, ha ezek után azt hiszi, hogy egy féltékenykedős barátnő vagyok, de az is lehet hogy baj van, akarom én hallani?! Tárcsáztam, végül még is a gyanakvó énem nyert. Sokadik csörgésre vette csak fel.
- Edit.- hangja zihált volt, mintha futás közben hívtam volna fel.
- Szia, csak érdekelte hogy vagy, már olyan rég beszéltünk.- mosolyogtam, eddig semmi gyanús, olyan buta vagyok, miért gondoltam olyan dolgokra.
- Jól vagyok kicsim és neked hogy telik a nyaralás a lányokkal?- tényleg butaság volt.
- Jól meg vagyunk éppen most jöttünk haza San Diegoból, valami mesés hely.- meséltem.
- Áron.- csak épphogy meg hallottam  egy halk nyávogó hangot a vonal túlsó oldaláról.
- Egy pillanat.- válaszolt a hangnak, bennem pedig meg fagyott a vér és egy szó villogót leki szemeim előtt "Megcsal".- Kicsim vissza kell mennem dolgozni, majd még este felhívlak, jó?- mintha mi sem történt volna, milyen arcátlan.
- Nem kell! Szórakozz csak a másik barátnőddel, ja nem bocs az egyetlen barátnőddel, mert engem már ne számíts bele.- kiabáltam, lányok meg álltak előttem és erősen koncentrálva vizsgálták az arcom.
- Miről beszélsz, kicsim?- úristen és még le is tagadja, nem hiszem el, miért léteznek ilyen alávaló csúszómászó emberek.
- Oh, megbocsáss, nem hallottad a lihegésed mellet., azt mondtam szakítok veled. Hogy volt képed meg csalni és még a hívásomra is válaszolni, amikor egy másik ribancot dugsz?!- ennyi le is csaptam a telefont semmi kedvem nem volt hallgatni a feleslegen kamu magyarázkodássását.
- Jól vagy?- lépet mellém Lilla.
- Megcsalt.-súgtam és már nem tudtam vissza fogni a könnyeim, nem is értem eddig merre voltak. Csak zokogtam míg a házhoz értünk, ott elvonultam az ideglenes szobámba és ki se jöttem vagy 3 napig. Papír zsebkendő gyár évi termését elhasználtam abban biztos vagyok.Szegény lányok próbáltak felvidítani de nem sok sikerrel. Három nap után Luca meg unta a depressziós önmarcangolásom és erőszakkal ki rángatott a szobámból.
- Nincs kifogás ma este bulizol és megfelejtkezel arról a seggfejről, felszedsz majd valami sokkal helyesebb fiút erre az északára. 
- De..-kezdtem volna bele, de Luca le intett.
- Azt mondtam nincs kifogás.- ezzel lezárta a témát kelletlenül mentem készülődni. Talán tényleg jót tesz nekem majd ha ki mozdulok.

10.rész Viszontlátni

Lilla

Fáradtan zuhantam be a két vidáman csevegő, másnapos lány közé, akik azonnal sunyi pillantást váltottak.

- Hogy vagytok?- pillantottam jobbra majd balra, de ők csak vigyorogtak.

- ezt inkább nekünk kellene kérdezni.- kuncogott Edit, mire kérdőn fordultam Luca felé.

- Messziről érezni lehet hogy egy állati jó szexben volt részed.-Bökte meg a nyakamon éktelenkedő szívás nyomott.

- Na, érzékeny még.- szisszentem fel, mire ők csak vihogva nevettek rajtam.

- Szóval...milyen volt?- kérdezte Edit, én kényelmesen elhelyezkedtem az ágyban, majd elkezdtem a túl részletes mesémet az estéről.

- Lilla, ne! Ez mar túl részletes.- vágott fancsali képet Luca, mintha valami nagyon büdöset szagolt volna.

- Ti kértétek, én csak teljesítettem az óhajotokat.- húztam a fejemre a meleg takarót.

- Elmúlt délután kettő.- jegyezte meg csak úgy mellékesen Edit.

- Csak még 10 perc.- csuktam be a szemem.

- Kapsz 10 percet, de utána könyörtelenül felkeltelek.- figyelmeztetett Luca, majd magamra hagytak. Végre az agyamat alfába helyeztem és lemerültem a kellemes tudatlanságba.

...

Nem tudom pontosan mi is keltett fel, de mikor nyújtózkodtam ujjaim egy kemény mellkasnak ütköztek, villámgyorsan fordultam oda. -Nem hiszem el.-ez volt az első gondolatom mikor megláttam az ismerős szexi mosolyt közvetlenül előttem.

- Hello.- szólalt meg, nem tudtam eldönteni, most igazi e vagy csak álmodom.

- Hogy kerülsz ide?- ráncoltam össze a szemöldököm.

-Reggel egy üres ágyban keltem, pedig úgy emlékeztem, hogy az este egy szédítő vad macskával feküdtem össze.-vigyorodott el a frappáns bók szerű valamijén.
- Ez nem volt válasz a kérdésemre.-szó szerint olyan volt a hangom mint valami jégcsap, de utálom mikor az emberek kertlenek.
-Pedig azt hittem ha egy kedves bókkal kezdek, akkor megpuhíthatlak kicsit.-nevetett, hangja mély és nagyon rekedt volt, gerincemen kellemes bizsergés futott végig. - Élveztem az estét és reggel jutott eszembe, hogy udvariatlanul nem mutatkoztam be.-azt kellet volna mondanom, hogy nem érdekel, ez csak egyszeri alkalom volt, de észrevettem, hogy alig várom, hogy meg tudjam ennek a szexi idegennek a nevét.- Travis vagyok. - nyújtotta felém nagy tenyerét.
-Lilla.-fogtam vele kezet, arcán jól látható meglepettség suhant végig.
-Li..l..la.-ismételte meg a nevem, bár igazából nem is hasonlított a sajátomra. Nagyon szörnyű kiejtése volt, de felettébb aranyosan próbálkozott kimondani. Hangosan felnevettem, mire ő pedig
kuncogott.
- Végre nevettél, azt hittem soha nem fogsz.- hajolt közelebb, minek hatására tekintetem az ajkaira tévedt.- Ha így bámulod a számat, felhívásnak veszem és megcsókollak..- súgta, hangja egy oktávval mélyebb lett.
- Nem mondtam még nemet.- nem értem mégis honnan jönnek ezek a szavak. Travis még közelebb hajolt, ajka nem érintette az enyémet csak egy leheletnyire. Mikor elmélyítettem volna a csókot, az ajtó hangosan  csapódott ki és Tom jelent meg a másik oldalt.
- Na tubicáim parti idő van.-üvöltött, látszott rajta, hogy már megkóstolt valamit igen alaposan.
- Haver tagnap is buliztál, ne, lesz ez egy kicsit sok.-meglepetten bámultam Travisre.
- Oh nekem beszélsz te, a nagy parti állat Travis, mi van bepunnyadtál?-vágott vissza Tom.
-Várj ti ismeritek egymást?_kérdeztem még mindig meglepetten.
- Gyerekkorunk óta.-válaszolt Travis helyet Tom.- Már akkor is ismertem mikor még nem volt ilyen jóképű macsó, csak egy kis síros fiú. - nevetett jóízűen Tom.
- Na és ha én mesélni kezdenék a te gyerekkorodról, huuu lehet jobban megszívnád, mint én. - kontrázott rá.
- Nincs ellenvetés, most azonnal indulunk.-fordult ki a szobából ezzel jelezve, hogy még csak ellenkezni se ellenkezünk.
- Hol is zavartak meg minket?-csókolt meg végre Travis úgy igazán. Nálam nincsen egy fiúnak se második menet, de Travis, oh igen ő megérdemli.
- Istenem Travis, mássz ki a csaj szájából és menjünk.- áll újra az ajtóba Tom. Travissel egyszerre nevetünk fel. Lányokkal 10 perc alatt rendbe szedtük magunkat és már indulhatott is az újabb bulizás hajnalig. Kijelenthetem, hogy a nyaralásunk eddigi legjobb bulija volt, végre egy rókamenetes móka volt. Én pedig újra Travis ágyában kötöttem ki, de nem vár fordulat volt, hogy hajnalban újra kikommandóztam tőle. Trvis nem volt nyomulós, mint azok a fiúk akiket ki nem állhatok, de én mégis menekültem előle és fogalma sincs miért. Korán összeszedtem a lányokat és az elő géppel utaztunk is vissza Cancunba.

9.rész San Diego

Lilla

Nyaralás következő hete nem igazán olyanra sikerült mint azt vártam. Editnél beütött az Áron hiány és azonnal haza akart menni, e mellé még Luca is depis lett Bence miatt, pedig holtig állítja, hogy semmit nem érez a fiú iránt, na persze. Egyedül maradtam szinglis magányosságomban, így egyik nap elindultam felfedezni Cancunt. Hála égnek szereztem barátokat akik a „közeli” San Diegóból érkeztek egy parti kiruccanásra, itt találkoztam Tommal, istenem ő egy állat amikor bulizásról van szó, de nagyon bírom. Felajánlotta, hogy apukája kicsi repülő cégével elvisz minket San Diegóba, persze erre már a csajok is újra önmaguk lettek. Péntek reggel el is indultunk és egy röpke 5 órás út folyamán meg sem álltunk San Diegóig. Város maga egy hatalmas energia bomba, itt minden kedves, hangulatos és vidám, nem mellesleg hangos. Foglaltunk olcsó szállást egy motelban, majd beültünk egy közeli bárba, ahol a lányok a keleténél többet ittak. Tudni való, hogy ilyenkor Luca elszabadul, mindenkivel táncol és flörtöl, vagyis inkább csak akar, Edit meg ismerkedi, ez egy folyamat, utána jön a sírás.
- Ma fellép az egyik haverom bandája, nézzük meg. - jelenti be Tom a programot.
- Kíváncsi lennék. - legyintet ironikusan Edit.
- Inkább bulizunk itt. – Luca rendelt még egy kört, de a buli itt meg is halt, miután Edit sírni kezdte elvittük őket a motelba és én szépen le is fektetem mindkettőt, talán 3 másodperc se kellet ás már aludtak is, mint az angyalok.
- Megyünk? – indult Tom kifelé.
- Nem hagyom itt őket. – mutattam az eszméletlen barátnőimre.
- Nyugi szerintem holnapig fel sem kelnek. – igaza volt, még egyszer ellenőrizem őket majd elindultam utána. Hangos basszus szólt a kikötőből, ki gondolta volna, hogy itt is vannak koncertek egy hajón, pont mint otthon az A38. A tömeg nagy volt és mindenki velem egykorú talán, Tomival egy üveg sörrel beálltunk a második sor környékére.
- Reméltem tetszeni fognak. – mosolygott Tom mint egy vadalma és izgalma ragadós volt. A zene felcsendült, lányok sikítottak körülöttem. Én meg csak bámultam.
***
Mikor azon az estén ott álltam a színpad előtt és őt figyeltem, megfogalmazhatatlan érzés
kerített hatalmába, nem igazán mondanám szerelemnek, inkább valami sokkal mélyebb és fényesebb valami. Most mindenki fejébe az játszódhat le, hogy pedig ez bizony szerelem, de erről szó sincs, nem volt zakatoló szívverés, ilyen romantikus nyáladzások nem az én világom. Még mostanában is gondolkodom mi is fogott meg benne, talán ahogy a gitáron játszott vagy a magabiztos mégis valami sötét titkot rejtő kisugárzása, fogalmam sincs, de nem is nagyon érdekel. Csak bámulom, mint egy hatalmas idióta, mellettem a csajok láthatóan megörülnek a bandáért és még a haverom is, aki leginkább arcom láttán elégedetten mosolyog. Hallgatom a zenét, basszusgitár magasztos szólója kezdi a dalt, magányos és keserű hangok egymásutánja, mintha valaki belsőjét tükrözné. Vajon az övét?
- Úgy látom, nagyon is tetszik a banda. – beszél hozzám Tom, de nem igazán figyelek rá, csak őt nézem, mégis mi ez az elbűvölő vonzás. Koncert egészét azzal töltöttem, hogy őt bámultam és az édes zenét hallgattam, le sem tagadhatnám, mennyire magával ragadott a banda vagy csak az a bizonyos személy. Mikor a színpadról ment le a csapta közönség egyhangúan jelezte nem tetszését és legbelül én is velük értettem egyet.
- Kimegyek szívok egy kis friss levegőt. – intek fejemmel a kijárat felé, majd nagy nehezen átverekedem magam a tömegen, kiérve hatalmasat lélegeztem, végre nem volt olcsó sör, emberi testszag és még valami beazonosítatlan légkör körülöttem. Felsétáltam a rakpartra, majd az út szélén egy kőre ültem, még jó, hogy vettem kölcsön Lucától egy doboz cigit, nem mondanám magam nagy dohányosnak, de néha napján vagy egy egy buliban meg esik, hogy elszívok pár szálat. A cigi meggyulladt, mélyen beleszívtam és élveztem, ahogy a dohány élesen áramlik be a tüdőmbe, végül kifújtam a füstöt.
- Bocs, tudnál tűzet adni? – szólalt meg mellettem egy kellemes mély hang.
- Persze. – fordultam felé, de ahogy nyújtottam az öngyújtott oda neki, megfagyott a mozdulatom. Ő az, itt áll előttem, újra. Fekete haja, kócosan mered az ég felé, világos szürke szeme meglepettséggel teli, ahogy rám néz, bűnre csábító ajkai között ott egy szál cigi. Talán utoljára kiskoromban pirultam el annyira, mint most, ez olyan ciki, istenem. A srác ördögi féloldalas mosollyal ajándékoz meg, majd gyengéden megfogja a kezem és közelebb emeli a cigijéhez, én pedig az álomból felkelve, lángot csiholok a kis eszközből.
- Láttalak a színpadról, helyes ez a ruci. – mosolyog, beleszíva a cigijébe, majd ki fúja a füstöt, ami lustán lengi körül őt.
- Kösz. – mondom, majd én is folytatom a dohányzást, csendben állunk egymás mellet, nagy dumás vagyok ha kell és néha olyan alkalmakból is kihozom a jót amiből mások nem tudnák, de most valahogy nem megy, ennek ellenére ez a hallgatás egyáltalán nem kínos. Pár perc múlva elszívtuk a cigiket és együtt indultunk vissza a hajóra, ő végig mögöttem jött, csendben, szerintem 4 mondaton kívül nem beszéltünk sokat. Röhögő fiatal fiúk mentek el mellettünk, elég látványosan kimutatták, hogy igen tetszetős vagyok számukra, olyan kiszámíthatóak a férfiak, de bevallóm ami ezután következett igazán meglepet. Mögöttem csendben jövő srác, hirtelen megragadta a kezem és izmos testével neki szegezet a korlátnak, majd csábító ajka az enyémre tapadt. Először gyengéden, majd mikor nem ellenkeztem, akaratos, követelőző és leginkább teli vággyal csók lett.
- Akarlak. – súgta az ajkamba, megragadta a csuklóm és visszahúzott a rakpartra. Első felénk közeledő taxit leintette, majd udvariasan besegített a kocsiba, bemondott egy címet és az ajtó nagy sebességgel indult meg. – Ugye nem zavar, ha hozzám megyünk? – hogy tud egy ilyen kérdést feltenni ebben a helyzetben?

- Cseppet sem. – próbálom felvenni tökéletes laza álcám, de nem vagyok elég hiteles, szája szélén mosoly bujkál, majd újra megcsókol, keze a tarkómra siklik, így könnyen magához húz és nem nagyon tudok elmenekülni sem. Bár nem mintha akarnék, soha nem csókolt senki ilyen jól eddig, ez a srác tud valamit. Jármű megáll egy raktárépület előtt, mire én kérdőn fordulok a mellettem ülő srác felé, de ő csak mosolyog, majd kifizeti a taxit, kiszáll, majd átjön az én oldalamra és könnyedén kisegít. Elindulunk az egyik raktárépület kivilágított ajtajához, belépünk, egy régi rozoga hatalmas lift nyílik elém, beszállunk és felfelé vesszük az irányt. Egészen a tetejéig megyünk, srác matat valamit a kulcsokkal és mikor kinyitja előttem az ajtót egy tágas lakás terül le mögötte. Modern, fehér, barna és a kék színek dominálnak a térben, minden annyira szép. Karok ölelnek át hátulról, mire felé fordulok és újra csókra találkozik az ajkunk, ügyesen át botorkálunk a szobán egyenesen egy nagy ágy felé, szerintem legalább négyen is elférhetnek rajta, akkora a mérete. Leül az ágy szélére, majd gyengéden az ölébe von, fejét a mellkasomra hajtja, karjai szorosan magához szorítanak. Meglep ezzel, soha egyetlen egy partnerem sem csinált ilyet, jó pár percig így vagyunk, csak hallgatjuk egymás szívverését. Ujjaimat puha hajába csúsztatom, mire felnéz rám, szürke szemeiben, számomra ismeretlen kifejezés ül, de annyit tudok, hogy ezzel csak megolvasztja szívemet. Ajka újra táncra hívja az enyémet szenvedéllyel, amire nekem is szenvedély a válaszom. Keze besiklik a ruhám alá, puhán érinti a bőrömet, mintha valami elképesztően törékenyt tartana most, miért ilyen, megszoktam, hogy azok akikkel vagyok, mindig durvák vagy gyorsak, de ő, nem is rohan sehová, tök ráérősen csinál mindent. Utolsó emlékem az estéről, hogy már mindketten meztelenül fekszünk az ágyban, már értem Edit mit értett adonisz testen, mert nem csak Áronnak volt olyanja, de ennek a pasinak itt felettem,  ajkamba haraptam, mire ő felszisszent és innen már nem részletezem.
***
Erős napsütésre keltem reggel, meleg kezek öletek egy izmos testhez, soha nem volt nehéz lelépni egy sráctól még az ébredésük előtt, de most valahogy nincs ínyemre kikelni, ebből a kellemes környezetből. Mégis lassan kimászom a srác mellől, átgondolva, hogy nincs mit mondanom neki ha maradnék, így gyors ütembe felöltözöm és még egy utolsó pillantást vettek rá, valami eszméletlenül jól néz ki, a fehér takaró alatt. Lilla ideje indulni, parancsol rám a tudatalattim. Csendesen lemegyek a lifttel és kilépek az erős napsütésbe, még jó hogy a dzsekim zsebében mindig tartok egy napszemüveget „Ápol és eltakar” mondja a közmondás. Sétálás közben izmaim édesen zsibbadnak, mégis mit tett velem ez a srác? Tegnap este emlékei özönvízszerűen törnek be az elmémbe, soha nem volt részem ilyesmiben, valami csodás volt, nem is inkább a hetedik mennyországban éreztem magam. Előhalásztam a mobilom, két nem fogadott hívás Tomtól, egy Lucától, milyen aggodalmas mindenki ma. Állj, hirtelen torpanok meg menet közben, nem is tudom a srác nevét, leguggolok. Kész, soha nem feküdtem le egy sráccal sem úgy, hogy legalább a születési dátumát és a nevét nem tudtam volna, szeretem meghallgatni mások élettörténetét, de ez a srác még csak időt se hagyott ilyen formalitásokra. Bár soha nem fogunk újra találkozni, de mégis jó lett volna legalább a nevét tudni. Hazafelé ment felhívtam Tomot, aki viccesre vette a figurát és azonnal tudta mi is a helyzet, leléptem egy fiúval. A buszokon meg - meg bámultak, először nem értettem miért, de után alaposan meg vizsgáltam magam és egy szép vörös kiszívásnyom volt a nyakam és a vállam között, az a barom.

8. rész Meglepő másnaposság

Luca

Hasogatott a fejem és mikor kinyitottam a szemem, azonnal vissza is csuktam, mert a fény majd megvakított. Mégis hol vagyok, mert tuti biztos voltam benne, hogy jelen pillanatban, nem a bátyáim házában vagyok. Lassan szoktattam a szemem a fényviszonyokhoz, majd körbenéztem. Gyönyörű kilátás fogadott, egyenes nyílt tenger csillogott előttem. Szoba színeiben a fehér dominált, modern volt, na meg nagyon exkluzív. Mozgást éreztem magam mellet, majd két kéz fogott szorosan egy mellkashoz. Ügyesen fordultam szembe ágytársammal, de mikor megpillantottam őt szívem majd kiszakadt. Bence volt, fekete haja, hatalmas kontrasztban állt a fehér párnával. Félmeztelen volt, kicsit úgy éreztem mintha elpirultam volna, de figyelmemet elterelték a színes, jól megrajzolt tetoválások a bőrén. Szívesen végignyaltam volna mindegyiket. Mi a fészkes fene van velem? Arcon csaptam magam, hogy észhez térjek végre. Nem vagyok normális, mégis min gondolkodom. Állj…van rajtam fehérnemű. Meglepetten vettem észre, hogy az a bizonyos ruhanemű tényleg rajtam van. Akkor mi a csuda történt itt?
- Jó reggelt. – suttogott egy rekedt hang.
- Jó reggelt. – súgtam én is és lassan felnéztem rá.
- Majd szétszakad a fejem. – simította ki a haját az arcából.
- Nekem mondod. – megpróbáltam felülni, de kezeim nem engedték.
- Hova sietsz?- mosolygott bohókásan.
- Haza. – mondtam egyszerűen. – Várnak a barátaim. – magyaráztam.
- Nyugi biztosan alszanak a szomszéd szobában. – nyújtózkodott Bence, én meg csorgó nyállal figyeltem az izmai játékát, ahogy azt a műveletet végezte. Megráztam a fejem, hogy a gondolataim újra tiszta mederbe kerüljenek.
- Jól vagy? –ült közelebb Bence, kicsit túl közel.
- Nem, fogalmam sincs mi történt tegnap. – akadtam ki, majd hátrébb húzódtam tőle.
- Semmi komoly. – mutatott rám majd magára, ő alsóban ült. – Jót buliztunk, majd kijelentetted, hogy azonnal látni akarod a tetkóimat. Bevallom nagyon szexi voltál parancsolgató nőként. – meglepetten villantottam felé a tekintetem. – Szóval itt kötöttünk ki te levetkőztettél és ahogy leérkeztél az ágyra már aludtál is. – nevetet én pedig szikrákat szóró tekintettel néztem rá.
- Örülök, hogy ilyen jól mulatsz rajtam. – válaszoltam gúnyosan.
- Nyugi csak viccelek. – mosolygott vidáman.
- Egyáltalán nem vicces.  .elfordultam és kiszálltam az ágyból.
- Tudnám ezt a látványt állandóan élvezni. – szólelet meg, mire én a földről hozzá vágtam a pólóját.
- Nem gondolod, hogy egy kicsit pofátlan vagy. – vontam fel a szemöldököm, ő felvette a pólót majd vállat vont.
- Nem igazán, mindig ilyen vagyok. – felállt és elém lépett, Elvette a kezemből a pólót és a szoba túlsó végébe dobta. – Nincs kedved velem zuhanyozni?- kérdezte pajkos mosollyal.
- Jól mondod, nincs.  –elléptem előle, nem megyek bele olyan kapcsolatba amelyet nem alakíthatok kedvem szerint.
- Pedig nem láttad még a zuhanyt. – ajánlotta magát újra.
- Akkor sem, ha gyémánt folyik a csapból víz helyet. – felvettem a gatyám, felszedtem a pólóm.
- Pedig…- szájára tetem az ujjam, hogy elhallgattassam.
- Kösz, de nem. Most pedig hazamegyek. – indultam volna az ajtó felé, de a testem nem engedelmeskedett azonnal. Tekintete mélyen az enyémbe fúródott és egy helyben tartott. Ajka apró csókot lehelt az ujjbegyemre, majd elhátrált és szabad utat adott a kijárat felé. Testrészeim vonakodva indultak meg.
- Szia. – köszöntem még vissza az ajtóból.
- Hello. – mosolygott édesen, legszívesebben itt maradtam volna, de nem letehet, ő nem a megfelelő személy számomra. Fernándó hazudott, csak be akart valahogy jutni a bugyimba és pont a megfelelő szavakat mondta.
*                      *                      *
Egyedül sétáltam haza, hála az égnek sokan segítetek megtalálni az utat. Csajok már rég otthon hűsöltek a medencénél.
- Na hogy ment? – kérdezte mosolyogva Lilla, de mikor meglátta az arcom lefagyott a mosoly az arcáról.
- Miért vagy ilyen búval cseszet mackó arcú?- lépet mellém Edit.
- Csak adjatok valami töményét. – ültem le az egyik napozóágyra, Lilla pedig valami kék koktélt nyomot a kezembe, amit egy húzásra lenyomtam és az alkohol kellemesen égette a torkom.
- Bence a baj. – jelentetem be.
- Gondoltam. – vetődött mellém Lilla.

- Mesélj. – ült másik oldalamra Edit.
- Ő túl jó hozzám. – sóhajtottam. – Annyira más, amikor vele vagyok teljesen magam ellentéte leszek. Ráadásul nagyon nyomul, valahogy le kell ráznom. – hajtottam le a fejem és a földet bámultam.
- Jézusom. – sóhajtott Lilla. – Azt hittem már soha nem élem meg ezt.
- Nekem mondod. – Edit megkönnyebbülten mosolygott.
- Mi van? – bosszús lettem, mert ők nem értették meg a problémám.
- Csak annyi. Hogy már egy ideje egy olyan srácra várunk, aki kivisz a szaros domina veremből. – mutatott a tények világos oldalára Edit.
- Szerintem Bence a legmegfelelőbb személy számodra. - dőlt hátra elégedetten Lilla.
- Hülyék vagytok!- legyintek.
- Miért lenne olyan nehéz vele lenni?- emelte fel a kérdőn a karjait Edit.
- Csak…- kezdek bele.
- Mondj legalább három rendes okot, hogy miért „nem”. – ült vissza Lilla.
-Hát…- volt rá okom, csak nem akartam hangosan kimondani. Persze igazuk van a lányoknak, de nekem kényelmes az eddigi életem úgy ahogy van. Bence egy kellemes utazás volt a másik oldalra, de nem fog öröké tartani és nem fogok megváltozni csak egy fiú miatt.

7.rész Cancun Party

                        Luca

Vacsora alatt csak az boltos srác járt a fejemben. Nem, nem azért mert érdekelne,  hanem olyan dolgokat mondott amit eddig senki. Ismerni engem? Ne szórakozzon velem. Persze feltett szándékom volt ma este odamenni ahova elhívott. Szokásos lány időben lettünk kész a készülődéssel, vagyis magyarán 2 órába telt. Cancun este a legnépesebb, van kifejezetten buli utca ahol a fiatalok kedvükre szórakozhatnak, ott is a Bed Beach a legnépszerűbb hely. Annyian várakoztak sorban a hely előtt, hogy azt hittük a mai estét még sem itt töltjük, de hála az extra rövid dögös ruháknak egyszerűen bemehetünk. Bed Beach olyan volt mint bármelyik másik szórakozóhely, mint otthon. Dübörgő basszus és színes ember kavalkád. A pultnál kezdtük, mint általában és pár kör után már a táncparketten tekertünk. Megannyi helyes srác fordult meg körülöttünk, de én csak arra tudtam gondolni, hogy milyen is lehet az a hozzám illő srác, ez felcsigázott.
- Hello. - jelent meg a boltos srác. - Nem gondoltam volna, hogy itt leszel. - lányok kíváncsian figyeltek minket.
- Szóval ti ismeritek egymást. - kérdezte gyanakodva Edit.
- Csak véletlen találkozás. - mentegetőztem.
- Ooo, nem gondoltam volna, hogy ilyen bombázó barátnőd van. - kacsintott Editre, mire a lány undorodva elfordult.
- Hol a haverod?- tértem a tárgyra, ő sunyi mosollyal vezetett minket át a tömegen egy asztalhoz. Magányosan ült ott egy magas fekete hajú srác, mikor felnézet rám láthattam gyönyörű kék szemeit, ez a kedvenc kombom egy fiúnál. Iszonyúan helyes volt.
- Bemutatom nektek a haverom Bencét. - meglepet hogy a srác magyar pedig a boltos srác angolul beszélt velem.
- Jézus, Bence?- kiáltott fel mellettem Lilla, majd megölelte a felénk közeledő fiút.
- Mi van törpe?- mosolygott a fiú. - Mióta is?
- Vagy ezer éve. - nevettet a barátnőm és valahogy sokkal fiatalosabbnak tűnt. - Lányok ezzel az óriással egy osztályba jártam az általánosba. - magyarázkodott Lilla.
- Te aztán nem nőttél sokat azóta.  –paskolta meg barátnőm fejét Bence.
- Vagy csak te nőttél túl sokat. – lökte oldalba Lilla.
- Ő itt a haverom Fernandó, tavaly ilyenkor találkoztam vele. – mutatta be nekünk Bence a boltos srácot.
- Örülök. – mosolygott Lilla. – Ők az én legjobb barátaim Edit és Luca. – egyesével mutatott be bennünket és mintha a srác pillantása rajtam egy kicsit tovább időzött volna, de lehet csak képzelődőm.
- Na akkor igyunk valamit. – csapta össze a tenyerét Fernandó, annyira idegesítő volt egyszer angolul utána rögtön magyarul beszélni. Kiderült, hogy Bence tetováló művész akar lenni, van egy csomó menő tetkója is.
- Lucának is van pár, meg azt hiszem akar még. – mutat rám Lilla. Persze, hogy akarok, de azt ki hagytad, hogy te is akarsz és, hogy neked is van.
- Akkor ha lesz időd rá, állok szolgálatodra. –mosolygott Bence. Mosolya igazi féloldalasra sikerül, ami szerintem minden lányt sóhajra késztet.
- Lilla eljössz velem mosdóba? – álltam fel, majd szememmel üzentem, hogy „fontos csaj dologról” van szó.
- Lépjünk. –vette az adást Lilla. – Srácok vigyázatok addig Editre. – elindultunk, de a wc-hez vezető folyosón meg is álltunk.
- Soha nem mondtad, hogy ilyen kurva helyes haverod van. – néztem rá szúrósan.
- Nem tudtam, általánosba nem volt ilyen, akkor béna volt, mint én. – gyanúsan méregetett. – Érdekel? – kérdezte.
- Lehet. – súgom és próbálom kerülni a pillantását.
- Oké. – mondja és visszaindul a többiekhez, én meg csak pislogok utána. Pár perc múlva én is vissza érkezem hozzájuk, lányok huncut mosollyal néznek rám, ez annyit tesz terveznek valamit és mindig van valami elvetemült tervük.
- Edit, Fernandó menjünk táncolni. – pattan fel Lilla és elindul a táncparkett felé. Tudom mit tervez, de annyira levehető, hogy ha Bence nem vágja le, tuti sík hülye.
- Én maradok, még nem tudtam rendesen beszélni Lucával. – legyintett Fernandó, aggodalmasan pillantok a lányokra.
- Gyere, te megtudsz védeni minket. – erősködik Lilla, de a fiú hajthatatlan, de Edit megoldotta a gondot és odahajolt a mexikói fiúhoz súgott valamit a fülébe, mire felugrott és elmenetek táncolni.
- Látványosan kettesben akarnak hagyni. – nevettet Bence, én meg zavart fejjel néztem rá, nem is olyan hülye.
- Ja ők már csak ilyenek. – súgtam, bele néztem a kék szemeibe és életemben először elvesztem. Soha nem viselkedtem így egy sráccal sem, mindig egyenes vagyok és parancsoló, de most elvesztem.
- Rád van állva Fernandó. – jegyzi meg mellékesen Bence és a haverját bámulja, aki barátnőimmel szendvicsben táncol.
- Ja látom, sajnálom őt, mert hogy engem nem nagyon érdekel. – bámultam a tömeget.
- Mond meg neki egyenesen.  –ajánlotta Bence, mire én „ezt most komolyan mondod” fejet vágtam felé. Nevetése selymes folyamként folyt végig az ereimen. Mi a franc van velem?
- Nem szeretném megbántani. – magyaráztam, ő meg nevetésben tört ki újra.
- Persze, persze. – legyintett.
- Segíts inkább, hogyan küldjem el. – néztem rá kiskutya szemekkel, mire vigyorogni kezdet.
- Gyere.  –állt fel és felém nyújtotta a kezét. – Csak nem félsz? – kérdezte mikor nem mozdultam. Gúnyos pillantással elfogadtam a felém nyújtott jobbot. Bevezetett a táncolok közé egyenesen a barátnőim mellé. Feszes izmos test az enyémhez simult, kinézete ellenére meglepően jól táncolt és azonnal egy húron pednűltünk.
- Remekül csinálod. – súgtam a fülébe.
- Te se panaszkodhatsz. – mosolygott, majd mögém pillantott. – Kitaláltam, hogy rázhatod le Fernandót, bár a haverom és nem karom bántani, de a kiskutya szemeid elég meggyőzőek voltak. – kérdőn pillantottam rá.
- Mesélj. – hangom kihívó lett, végre éreztem magamban a régi Lucát. Bence csak mosolygott, majd keze a derekamra siklott és közelebb húzott magához a következő pillanatban pedig ajka az enyémen volt.
Nem akartam reagálni, kit akarok becsapni, azóta erre vágyom, hogy találkoztunk. Felfogási szünet után visszacsókoltam. Húúú ilyen szenvedélyes és szikrázó csókban még soha nem volt részem. Mit tett velem, nem úgy viselkedem és reagálok vele kapcsolatban, mint általában szoktam. Szorosabban tartott, a kezemet a nyaka köré tekertem és magamban imádkoztam ne érjen véget soha ez a pillanat.

6.rész Utazás

 Egy kis tudni való a dőlt betűs dolgok a történetben angolul hangzanak el. PUSZIKA:DDD

 Luca

Hogy miért lettem domina, ennek több oka is van. Elöszőr talán, mert szeretem írányitani az éltem és ezt a szerelem terén is elvárom. Felüdítő amikor az erősebb nem könyörög nekem és aláveti magát az óhajomnak. Másodszor pedig ebből az életstílusból nem származik számomra fájdalom, nem kell aggódnom, hogy szeret-e vagy megcsal-e a kiszemelt férfim. Még annó a szűzeségemet is megtervezve veszítettem el, vagyis egy sráccal megbeszéltük hogy megteszük és ennyi. Akkoriban az osztálytársam volt, most meg a legjobb fiú haverom.
- Luca melyik járat az?- állt mellém Lilla és az induló járatok tábláját tanulmányoztuk. Nyaralni megyünk a lányokkal Mexicóba, ahol a bátyáim éllnek és szivesen befogadnak minket 1 hónara. Nyár végéig kint leszünk majd haza jövünk és irány az egyetem.
- Frankfurtig keress egy járatott.- erősen koncentráltam a táblára. Szerelmi életem nem éppen virágzó mióta tini lettem. Interneten ismerkedtem meg egy sráccal, tetszett, de mikor találkoztunk inkább az egyik haverja jött be mint ő, bár neki meg barátnője van. Ez az én szerencsém.
- Megtaláltam.- szólalt meg Edit, ma elég letörtnek tűnik bár érthető, hisz itt kellet hagynia 1 hónapra Áront, akivel 1 hete jöttek össze, de állandóan együtt vannak. Áron igazán helyes fiú, Edit nagyon is megérdemelte már, hogy jó kapcsolata legyen.
- Induljunk!- ragadta meg Lilla a böröndjét és ugrándozva elindult, őt mindig felpörgeti az utazás. Leadtuk a csomagokat és már a beszállásnál várakoztunk. Repülőn legnagyobb örömömre egy helyes, cuki fiú mellet kaptam helyet, lányok pedig mögöttem kaptak ülést.
- Hello.- köszöntem csábosan a fiúnak.
- Szia. - mosolygott, majd visszafordult a telefonjához.
- Merre mész?- kérdeztem, engem ilyen könnyen nem lehet lerázni.
- Frankfurt.- mondta közönyösen.
- Miért mész oda?- kérdeztem.
- Mert a repülő oda visz.- poénkodott.- De a barátnőmet látogatom meg.- na itt vége is volt az érdeklödésemnek, foglalt a srác. Barátnőim magukban kuncogtak mögöttem, hogy mekkora béna vagyok. Bedugtam a fülembe a fülhalgatot és elmerültem a zenében, hosszű útnak nézek élébe.
                                                 *                 *                  *
Frankfurtban nem töltötünk sok időt azonnal repültünk tovább Mexicóvárosba. Itt már egymás mellet kaptunk helyet és az órákon át való ülésbe bele őrültem és halálosan kényelmetlenek voltak az ülések. Érkezésünk után vagy 2 órát töltötünk a fővárosba, így ettünk valami helyit és ittunk egy kör tepuilát hamár mexicóban vagyunk. Cancunba már eggyel hamarabb érkeztünk meg, mikor leszálltunk végtagjaim kellemesen bizsergtek az elgémberedetség kinyújtása után. Két bátyám mosolyogva fogadott minket, kaptam egy hatalmas medve ölelést és örömmel nyugtáztam, hogy barátnőim jól kijönnek velük. Nem gondoltam volna, hogy a bátyaimnak ennyire jól megy a dolguk, egy mese szép helyen laknak. Cancun maga a paradicsom, tiszta kék tenger, fehér homok, pálma fák valahogy így képzelem el a mennyországot. Házuk a város felé magasodik és egy 20 percre van a tengertől, épület stílusa egzotikus és egy hatalmas medencével a kertben. Persze itt kezdtük a napot, mert jelen pillanatban Cancunban 40 fok van és izadunk mint a lovak, kell egy kis felfrissülés.
- Na ezt megtudnám szokni.- nyujtozkodott Lilla egy ússzómatracon a medence közepén.
- Csak le ne égj.- nevetet Edit.
- Úgy érzem magam mint egy luxus bige.- emeltem magasba a jeges innivalómat és hatalmasat kortyoltam. Kellemesen felfrssitett.
- Este bedobjuk magunkat?- kérdezte Lilla, közben ügyetlenül fordult egyet a matracon, ami hirtelen kicsúszot a lány aló és ő hatalmasat csatant a vízben, mi meg égzengéssel nevettünk rajta.
- Csajok el kellene menetek kajáért estére. - jelenetette be az idősebbik bátyám, kezembe nyomot egy térképet és elküldött minket világot látni.
- Valami mesebeli ez a hely.- forgolodot jobra-bara Edit és Lilla. Meg a bolt is elképesztő volt, minden annyira gusztusosnak nézet ki, hogy legszivesebben vettem volna a bolt ősszes termékéből. Mindent megvettünk ami a listán volt, persze az csak sőr volt, így magunkra hagyatkoztunk. Egyedül pakolgatam a sőrös dobozokat amikor valaki nevetni kezdet mögöttem.
- Nem lesz ez a mennyiség sok egy személynek?- angolul szólt hozzám valaki, undok arccal néztem fel rá, bronzos bőrü, kedves arcú fitatal srác mosolygott rám.
- Nem egyedül vagyok.- jelenettem ki.
- Én sem.- kacsintott, én meg égnek emeletem a tekintettem. Mennyire átlátszóan flörtöl.
- Akkor keresd fel őket.- indultam a barátnőim után.
- Érdekelsz.- jött utánam.
- Te pedig nem engem.- figyelmen kivűl hagytam őt és tovább mentem.
- Miért?- meg állt előttem elálva az utat.
- Mert nem kedvelem a közvetlen pasikat.- nyögöm ki, olyan fiúkat keresek akik mesterüknek szólítanak és nem ugrándoznak itt mint ez a srác.
- Akkor meg kellene ismerned a haverom, szerintem hozzád illő srác.- meglepetten néztem rá.
- Honnan tudod milyen srác illik hozzám?- emeltem magasba az egyik szemöldököm.
- Nyugi érzem és kész.- nevetett, majd egy cetlit nyomot a kezembe.- Találkozunk este a Bad Beach-ben.- mosolygot majd elindult az ellenkező írányba. Mi van ezzel? Lányok türelmetlenül vártak rám a kaszánál, nem mondtam nekik az esetet, de éreztem hogy ott kell lennem ma. Nem tudom miért de az a srác annyira biztosra mondta hogy illek a haverjához, bár akár hazudhatott is mindegy egy kicsit szórakozok vele.